Apátság

Nagy-Lengyelország és Kujávia határán fekszik Mogilno városa. II. Ulászló lengyel királytól 1398-ban kapott városi jogokat, annak ellenére, hogy a 11. század óta a “Fekete szerzetesekhez” (bencésekhez) tartozott. A szerzeteseket I. Kázmér, a Megújító hívta Mogilnoba, amely akkoriban még szláv település volt. Az apátság a hosszú történelme alatt nem volt mentes a viszontagságoktól. Kis szerencsével a különleges épületegyüttes eredeti román stílusú belső tere (egyik a kevés közül, amely Lengyelországban fennmaradt), a monostor középkori épületszerkezete a belső kerttel, és a barokk templomdekoráció megőrződött, csakúgy, mint az egyedülálló rokokó fafaragás. A Bencés monostor épületkomplexumán túl, több látnivalót is érdemes felkeresni a városban. Különösen érdekes az Idősebb Szent Jakabról nevezett 16. századi plébániatemplom, amelynek egyik gótikus téglájába a középkorban belenyomták a város címerét. Ez a templom része a Szent Jakab útnak és a Piast ösvénynek is. Az ipari forradalom építészete iránt érdeklődők számára is igazi csemegét tartogat a település: 19. századi vasútállomást infrastruktúrával együtt (víztorony, raktárépület és váltóházak).